Festetics Kastély – Keszthely
A keszthelyi Festetics-kastély a 18. század közepétől 200 éven keresztül Magyarország egyik legjelentősebb grófi, majd hercegi családjának, a Festetics családnak az otthona volt. Ma Helikon Kastély néven muzeális intézményként működik.
A Helikon Kastély öt épületben hat állandó kiállítással várja a látogatókat. A kastélyban látható az 1974-ben részlegesen, 1976-ban teljes egészében megnyitott Főúri életforma és Helikon Könyvtár című enteriőrkiállítás. A kiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18–19. századi főúri életformát mutatják be. A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára több mint 80 ezer kötettel. A hintókiállítás az egykori kocsiház épületében nyílt meg 2002-ben. Fő anyaga a több mint 50 darab, a főúri életformához kapcsolódó 18–19. századi kocsi, hintó és lovas szán, valamint a lovaglással összefüggő egyéb tárgyi emlékek, illetve képzőművészeti alkotások gyűjteménye. A vadászati kiállítás 2008 óta látható egy átépített, a második világháború után a honvédség által emelt épületben. A tárlat öt földrészen elejtett vadfajok trófeáinak ad helyet. Az állatok többségével „természetes élőhelyükön” sétálva ismerkedhetnek a látogatók. Az élményt a témához kapcsolódó néprajzi és képzőművészeti gyűjtemény teszi teljessé. A történelmi modellvasút-kiállítás a vadászati kiállítás épületében található ugyancsak 2008 óta, és az egyik legnagyobb Európában. A 19–21. századi Magyarország, Ausztria és Németország vasútjait szemléltető óriásmodell az eredeti állomásépületek, vasúti pályák, mozdonyok, szerelvények korhű mása. Az Amazon Ház Látogatóközpontban – a Festetics család egykori uradalmi szállásépületében – 2016-ban megnyílt Főúri utazások, úti kalandok című kiállítás a 19. századi és a 20. század eleji utazási kultúrát és az utazásokhoz kapcsolódó szokásokat mutatja be számos kipróbálható eszköz segítségével. Az 1880-as években épült Pálmaház egzotikus növényeivel a főúri életmód részét képező orangerie-k és trópusi növényházak hagyományát idézi 2012 óta. A pálmaház épületét sziklakert, akvárium, kerti tó és madárpark együttese övezi.
A kastélypark, amely természetvédelmi terület, a közelmúltban befejezett rekonstrukciót követően újra a Henry Ernest Milner angol kerttervező által az 1880-as években tervezett látványt nyújtja a felújított tóval, az Oroszlános kúttal és a szökőkutakkal, valamint a hercegnői kamarakerttel.
Balatoni Múzeum
Festetics szabadulószoba: Gyertek el hozzánk, és utazzatok vissza az időben egy izgalmas történelmi pillanatba!
Állandó kiállítások:
Balaton és az ember: A Balaton és az ember kapcsolata évezredekre nyúlik vissza. Kiállításunkban rég elfeledett kultúrákkal ismerkedünk meg.
Néprajzi látványtár: Néprajzi gyűjteményünk legszebb tárgyegyüttesei mesélnek a Balaton környékén élt lakosság kultúrájáról.
Balaton kialakulása, geológiája: Évmilliókon átívelő időutazásra indulunk, megismerheted a Balaton és a tavat körülvevő sokrétű, színes táj kialakulását.
Balatoni halak: 3000 literes akvárium segítségével bekukkanthatsz a Balaton víz alatti világába, őshonos és betelepült halfajokkal ismerkedhetsz meg.
Balaton növény- és állatvilága: Ismerkedj meg a Balaton élővilágával! Diorámákban és óriástablókon csodálkozhatunk rá a Balaton változatos növény- és állatvilágára.
Csodabogyós Barlang
A 393 méteres tengerszint feletti magasságban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét, amelynek itt találjuk északi elterjedési határát.
A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen immár 6 kilométer, mélysége -136 m (már most hangsúlyozzuk, hogy a barlangtúrák ennek a hossznak csupán töredékét érintik). Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes – az itt ismertetett túrák által is érintett – szakaszokon (Függőkert, Meseország stb.) dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt (cseppkövek stb.) találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.
Látványos formakincséből és viszonylag könnyen járható jellegéből adódóan kiválóan alkalmas a „tanbarlang” szerepre, azaz a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására, valamint a tektonikus folyamatok és a különböző képződmények bemutatására.
Az egész évben induló túrák részleteiről honlapukon tájékozódhat. Amennyiben ki szeretné magát próbálni e gyönyörű és különleges föld alatti környezetben, tisztelettel várjuk érdeklődését és jelentkezését.
Hévízi Termelői Piac
A régi idők hangulatát idézve hetente többször a hévízi nagyparkoló mögötti terület árusokkal telik meg. Alkalmanként autentikus népzenék kíséretében méztermelők, savanyúság- és gyümölcslé készítők, sajt- és zöldségárusok termékeivel találkozhat a látogató.
A friss kenyeret, kolbászokat, a házilag készített süteményeket és tehéntejet akár meg is kóstolhatjuk vásárlás előtt. A finom áruk mellett mesteremberek árulják portékáikat, helyben vásárolhatunk cserépedényeket, kosarakat vagy akár kézi készítésű szappanokat.
A Hévízi Termelői Piac a tudatos vásárlóknak kínál minőségi és vegyszermentes termékeket. A vásárlással pedig nem csak a környéken élő termelőket támogatjuk, hanem az egészséges életmód mellett döntünk.
Hévízi Tó
A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó. A tó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tava. Az első tutajokra épített fürdőházat 1772-ben Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója építtette.
Ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó, amelyet a 38 méter mély Hévízi-forrásbarlangból feltörő, másodpercenként 410 liter vízhozammal 38 °C-os víz táplál. A tó páratlan természeti környezetét elsősorban a parkkal övezett gyógyvizű tó, a vízfelszín felett lebegő páraréteg, a tó felszínén úszó indiai vörös tündérrózsák (Castalia rubra longiflora) teszik különlegessé.
https://www.heviz.hu/hu/a-hevizi-to/tofurdo-arak-es-nyitvatartas
Túraötletek:
Tavirózsa tanösvény és lombkorona-kilátó
A 2,2 km hosszú hévízi Tavirózsa tanösvény bejárása egy meditatív séta a világon egyedülálló termáltó véderdejében. A fő látványosság a 15 méter magas lombkorona-megfigyelő kilátó, ahonnan szemügyre vehetitek a különleges erdő lombkoronaszintjét és a tó környékét.
Az egykori gyenesdiási kőbánya fehér sziklafalai
Gyenesdiáson több, mára már felhagyott bányagödör áll emlékéül a hajdani kőfejtésnek, a keleti bányaudvar különösen látványos: hatalmas vízmosásokat, kanyonokat és más, már-már mesebeli formákat alakított ki a természet ereje. A bányagödörhöz a gyenesdiási Nagymezőről egy néhány perces sétával érhetünk el.
Festetics Kilátó
A Keszthely fölötti magaslatok legdélebbi kilátója, ahonnan a Balaton nyugati öblét, egyik legnagyobb városát és a Keszthelyi-hegység erdőrengetegét vehetjük szemügyre. A faszerkezetes Festetics-kilátó 2000-ben született újjá, 3 emeletet kell megmásznunk a legfölső szint eléréséhez. Az alatta található Nagy-réten halad el az Országos Kéktúra jelzése. A Nagy-mező felől rövid, de igen meredek ösvény (K▲) tör át a bokrokon a hegytető felé.
Gyenesdiási fénykereszt
2010-ben állíttatta Gyenesdiáson a Fénykeresztet a Gyenesdiási Egyházközösség lakossága az önkormányzat segítségével, valamint magyar és külföldi magánemberek támogatásával.
A Pince közből közelíthető meg a Keszthelyi-hegység élővilágát bemutató Dolomit-tanösvény, mely egyben zarándokút is a Fénykereszthez.
